2013. november 29., péntek

Egy kis bevezető:

Kik az élénk gyerekek?
Ők átlagos gyerekek, akik intenzívebbek, körültekintőbbek, érzékenyebbek, és kitartóbbak, sokkal nehezebben bírják a változásokat mint más gyerekek.

Az ausztráliai Brisbaneből egy történet, hogy értsétek kik is ők: „A kasszánál álltam sorban az közértben, sziszegtem a fogaim között, hogy a lányom 'Fejezze be!' 'Tedd le!' 'Maradj nyugton’ 'Szállj le a szalagról’ amíg ő csak dúdolgatott és nézegetett körbe, szökdécselve, bárkivel elbeszélgetve, boldogan mint egy pacsirta. Nem tudta mi történik körülötte. Vörös fejjel álltam, miközben a körülöttem lévők rosszalló pillantásokat vetettek ránk, éreztem. És akkor a sorban előttünk álló kedves hölgy odafordult a lányomhoz. "Te egy igazán élénk lányka vagy, ugye?". A lányom sugárzott. Nagyon hálás voltam neki, és az asszony gyors körülnézés után odasúgta. "Mi a szerencsések vagyunk, és nekünk össze kell tartanunk!" Azzal együtt elárulta, hol találok egy példányt a Hogyan nevelj élénk gyermeket? és megadta a lakcímét, és a telefonszámát, biztosítva arról, hogy felhívhatom ha bármire szükségem van.”

2013. november 27., szerda

Kik azok az élénk gyerekek?

Leírtam egy esti élményemet a facebook-ra néhány nappal ezelőtt:
Blogom Barni fiamról szól, illetve rajta keresztül a szuperérzékeny, élénk gyerekekről. 
Ma esti történet: Míg lányom jó éjt puszit követel, ő kis pasi, így csak pacsit (ahogy ő mondja csapit) kér. Kérdezte tőlem, anya nagy telefonozhatok - tablet-en játék? Mondtam neki nem, mert késő van! Élénk gyerek reakciója: Nem pacsit ad, csak egy úját teszi a tenyerembe, és bánatos képet vág!
Ilyenkor öröm egy ilyen gyerek anyukájának lenni!


Egy évvel ezelőtt kisfiam biztos, hogy a hír hallatán -hogy nem játszhat lefekvés előtt- dührohamot kapott volna, kiabálva mindent szétdobálva, talán még a már alvó nővérét is felébresztve reagált volna.

Ha túl vagytok E.Aron Szuper érzékenységet kereső tesztjén (www.szupererzekeny.hu), és a ti gyermeketek/unokátok is beleesik abba az 5%-ba amely a szuperézékeny gyerekeket és felnőtteket alkotja.
Akkor ez a blog neked való! Főleg neked való, ha gyerek nem egy "egyszerű" gyerek.

Kik az élénk gyerekek?
Ők átlagos gyerekek, akik intenzívebbek, körültekintőbbek, érzékenyebbek, és kitartóbbak, sokkal nehezebben bírják a változásokat mint más gyerekek.

Mary Sheedy Kurcinka egy USA-ban élő jelenleg okleveles nevelési tanácsadó, de diplomát szerzett mint családszociológus és bölcsőde-, valamint óvodapedagógus. Két gyeremekét anno nem tudta "hova sorolni" így kezdett kutakodni egy olyan nevelési módszer után ami nem ellenállást, hanem együttműködést vált ki ezekből a gyerekekből. Sok év kutatás, oktatás és saját tapasztalat után született a könyv, amelyet feltett szándékom egyszer Magyarországon is kiadatni, vagy akár kiadni a Hogyan nevelj élénk gyeremeket, melynek persze van folytatása és munkafüzet is készült hozzá.

Néha fogok saját képet ideilleszteni. 
Íme fiam egy dühroham után, körülbelül egy évvel ezelőttről: (csendélet)








2013. november 25., hétfő

Mitől rossz a rosszgyerek?

Mi és főleg szüleink nagyon szigorúan voltak fogva, nevelve. Kis kortól be kellett tartani viselkedési normákat. Persze nem csak a köszönésre gondolok. Hanem például felnőttek társaságában való viselkedésre, a szépen egy helyben való csendes ücsörgésre.
A szülők felé való túlzott tiszteletre, hiszen persze egy bizonyos szinten normális ez, de túlzás úgy gondolom, amikor a szülő mond valamit, és punktum annak kell történnie. A gyereknek nincs, nem lehet véleménye. A felnőtt mondja meg, mi lesz a gyerekből, ha ő is felnőtt lesz, ebbe beleszólás nem volt.
A gyereknek a negatív tulajdonságai lettek kiemelve, sosem a pozitív dicsérve. Volt akit fizikailag, volt akit lelkileg bántalmaztak.
Remélem olvasóim között sok a tisztelet a kivétel, és boldogságban, szeretetben nőhetett fel.
Ez már eleve egy jobb kiinduló az ő gyereke számára. Hiszen nagyon nehéz a rossz mintától megszabadulni, amikor ő kerül nevelősorba.

A mai gyerekek teljesen mások, környezetemben a gyerekeket már nem lehet csak úgy a sarokba leültetni és rávenni hogy csendben tegyen valamit.
Kevés az a mai gyerek akinek nincs véleménye, és elfogadja a szülőét. Már a mai 20 év körüliek is sokkal határozottabbak és öntudatosabbak mint az én korosztályon (így negyven fele), hát a kisebbek, azok nagyon tudják mit akarnak.
A szuperérzékeny gyerekekre különösen oda kell figyelni, ők tényleg szuper érzékenyek. Természetesen nem minden gyerek az, de aki érzékeny a hangokra, szagokra, ízekre -na ilyen sem volt régen ha nem eszel, nem lesz vacsorád és kész, anyagokra. Könnyen túlterhelődnek ingerekkel.
http://www.szupererzekenyek.hu/ -oldalon van egy teszt, nagyon javaslom kitöltését!

És ha kiderül a gyerekről hogy szuperérzékeny, javaslom olvassátok el E.Aron könyvét!
És e mellett olvassátok blogomat.
Blogom ezt fejti tovább, szuperérzékeny, élénk gyerkőcök neveléséről szól!

Legközelebb leírom kik az Élénk gyerekek, és írok arról a könyvről, ami megváltoztatta fiam viselkedését egy fél év alatt!



2013. november 22., péntek

Ki a rossz gyerek?

Ezt a blogot fiam ihlette, aki januárban lesz 8 éves.
Igen kisfiam rossz gyerek! Rossz a társadalom szemszögéből. Rossz mert nem tudja érzelmeit kezelni.
Verekedett az oviban. Csúnyákat mondott az óvónőkre. A nagyszülőket sem kíméli.
Szabad szájú, ami a szívén az a száján.
Idén már az iskolában is verekszik.
Kemény dührohamai vannak 15 hónapos kora óta.
Van neki egy másik oldala, kedves és segítőkész.
Nagyon erős az igazságérzete. Mindig becsülettel bevallja, ha rosszalkodott.
Irtó érzékeny szagokra, számára rossz érzéssel járó tapintásra.
Ha valamit a fejébe vesz, arról nem tágít soha.

Körülbelül egy éve félálomban néztem a TV-t, és amit hallottam megváltoztatta fiamhoz fűződő viszonyomat, és magát a gyereket is. Az érzékenysége ma is meg van, elfogadtuk, de a dührohamok és a csúnya beszéd egyre jobban tűnik el.

Ezt szeretném veletek szülőkkel, vagy akár nagy szülőkkel megosztani, hogy ne harcokkal teljenek a mindennapok, hanem békés nyugalomban.

Legközelebb többet elárulok erről, és kis visszatekintéssel összehasonlítom a régi (amiben mi felnőttünk) és az új nevelési módszert.